Egy jó pár éve, amikor elkezdtem Star Wars könyveket olvasni még találomra választottam ki az aktuális olvasmányomat. Éppen mi tetszett. Azóta, így a 14. kötet környékén, már egy ideje próbálom tematikusan olvasni az SW történeteket és összekötni az adott időszakokat. Először a „Baljós Árnyak” előzményeit jártam körül alaposan, 3-4 könyvvel és így sokkal izgalmasabb, élvezhetőbb és összefonhatóbb a nagy „kerekegész”. Tavaly, év végén a „Tarkin”-t iktattam be, idén év elején pedig a „Sith nagyurak”-at, így teljesen adott volt, hogy az „A Lázadás hajnala” lesz a következő olvasmány Beth Revis tollából, mivel a fent említett két kötet is a „Sithek bosszúja” után játszódik 6-8 évvel, ahol már egy kemény kezű, magabiztos Birodalom van a hatalmon és itt-ott már felbukkannak a különböző lázadósejtek is, akik próbálják felvenni a harcot a zsarnok rezsimmel szemben. Az „A Lázadás hajnala” a „Zsivány Egyes”-ből ismert Jyn Erso fiatal éveit és kalandjait mutatja be nekünk. Aki nem ismerné a karaktert, Jyn annak a Galen Erso-nak a lánya, aki megtervezte a Halálcsillagot és elrejtette benne azt a pici hibát, aminek köszönhetően Luke Skywalker egy pillanat alatt vált a galaxis hősévé. A regényt a moly.hu-n sokan ifjúsági regényként definiálták a benne elhúzódó szerelmi száll miatt, de én ezzel nem teljesen értek egyet. Sokkal komolyabb mondanivaló és elvi kérdések sokasága rejtőzik ebben a kötetben, mint gondolnánk és úgy tartja fent az izgalmat és az érdeklődést, hogy egyetlen egy fénykard vagy erőhasználó lény sem tűnik fel benne még csak egy mondat erejéig sem, ami az SW univerzum sava-borsa. Jyn Erso-t a lázadó vezér Saw Gerrera neveli fel, megtanítja harcolni és saját lányaként tekint rá. Akik látták a „Zsivány Egyes”-t és a „Klónok Háborúja” sorozatot, azoknak nem ismeretlen Saw karaktere, de itt még mélyebb betekintést nyerhetünk Gerrera motivációiba és elveibe. És ezen a ponton tűnik fel a regény egyik legnagyobb kérdése: Hol húzódik meg a határ az elnyomás és a zsarnokság ellen felkelő lázadó és a saját, túlfejlett igazságérzetének megfelelni akaró, közönséges terrorista között? A választ elég hamar megkapjuk, amikor is Saw és csapata az Inusagi-n válogatás nélkül, könyörtelenül lemészárolnak mindenkit egy bálon, csak azért mert a Birodalomhoz volt köthető a rendezvény. Egyébként ez a rész kísértetiesen hasonlított a nemrégiben Moszkvában történt terrortámadásra, ahol egy koncerten terroristák kezdték el válogatás nélkül lelövöldözni az ott tartózkodó közönséget. Ha ennek tudatában egymás mellé állítjuk a Birodalom ellen felkelő lázadó vezéreket, akkor az olyan vezetők, mint Cham Syndulla sokkal szimpatikusabbak, mert ő legalább érzett megbánást, ha véletlenül ártatlanok estek áldozatul egy-egy akciónak. Ellentétben Saw érzelmeivel és motivációival, ahol semmi sem számított csak a dühödt pusztítás. Ezt követően egy folyamatos érzelmi hullámvasútra ültet fel minket a story: Jyn több helyen megveti a lábát egy darabig. Barátokat, családot szerez magának, de csak rövid ideig, mert a múltja mindenhol utoléri őt. Folyamatosan elveszti azokat, akik a szívéhez nőnek. Játszmákba, kételyes alkukba és árulásokba keveredik rendszerint, hol a Birodalomnak, hol a Lázadásnak keresztbe téve. És itt jutunk el egy másik fontos elvi kérdéshez: Birodalom? Lázadás? Ki a jó és ki a rossz, kinek a szemszögéből? A baj, mindkét oldalról a szélsőség. Valahol a regény közepén Jyn nagyon szépen leírja a Birodalom és a Felkelők kapcsolatát. „A Birodalom volt a sav, a felkelők a lúg. Külön-külön tűrhetően elvoltak. De amikor találkoztak, annak káosz, pusztulás és halál lett a vége. A szélsőségek jelentették a problémát. A felkelők és a birodalmiak, olyan teremtmények, akik nem tudtak létezni anélkül, hogy nem húznak határokat és nem biztattak másokat arra, hogy lépjék át azokat.” Ez a könyv felébresztett bennem egy gondolatot, amit kvázi eddig is éreztem: A Star Wars egy kitalált, nem létező, fiktív világ. De ha lebontjuk róla a mesét és a fantázia szülte különleges dolgokat, akkor rájövünk, hogy az alapokban nagyon is a valóságból merít és ráismerünk a saját társadalmi és erkölcsi problémáinkra.
Ezt az olvasmányt bátran ajánlom olyanoknak is, akik egyáltalán nem ismerik a Star Wars világát, mert önmagában is megállja a helyét egy szuper kalandregény formájában.

Szubjektív értékelés: 8/10